VÉDEKEZÉSI FELHÍVÁS PARLAGFŰ ELLEN

Az egészséghez való alapjog és az egészséges környezet biztosítása érdekében közös cél, hogy a parlagfű felszaporodását és terjedését allergén pollentermelése miatt megakadályozzuk. Mindez törvényi szintű rendelkezésként az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben került előírásra, a földtulajdonosok és földhasználók számára egyaránt.

17. § (4) "A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani."

Jelentős kárt okoz a mezőgazdaságban és pollenjétől közel 2,5 millió ember szenved.

Az elmúlt napok szeszélyes és változékony időjárása kedvezett a parlagfű fejlődésének, növekedésének. A parlagfű ellen kézi gyomlálással, kaszálással és kapálással vagy vegyszeres gyomirtással védekezni kell. Ha a földhasználó védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, a földhasználó költségére az eljáró hatóság közérdekű védekezést rendel el kül- és belterületi ingatlanokra egyaránt. A fentieken túl a fertőzött terület nagyságától és a gyomborítottság mértékétől függően – a törvény értelmében – növényvédelmi bírságot is kell szabni.

A helyszíni ellenőrzést hivatalból vagy bejelentés alapján külterületeken – a korábbi évekhez hasonlóan – az ingatlanügyi hatóság (Földhivatal) végzi. A helyszíni szemle során felvett jegyzőkönyvet további intézkedésre megküldi a közérdekű védekezés elrendelésére, és a növényvédelmi bírság kiszabására jogosult területileg illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának (növényvédelmi hatóság).

A belterületi ingatlanok vonatkozásában az önkormányzati jegyző és a MgSzH területi szerve egyaránt végezhet helyszíni ellenőrzést (parlagfű felderítést), azonban 221/2008. (VIII. 30.) Kormányrendelet értelmében a közérdekű védekezés elrendelésére csak a jegyző jogosult. A felderítés adatait (jegyzőkönyv, helyrajzi szám, földhasználók adatai, egyéb bizonyítási eszközök) a jegyző köteles megküldeni a területileg illetékes MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának, aki a mulasztók ellen kiszabja a növényvédelmi bírságot.

A növényvédelmi bírságot, az eljáró hatóságnak ki kell szabni, e körben nincs mérlegelési jogkör. A növényvédelmi bírság mértéke 15.000 és 5.000.000 Ft között határozható meg. Ezen túlmenően a hatósági eljárás költségeinek megfizetésére is kötelezhető a védekezést elmulasztó földhasználó. A helyszíni ellenőrzés az ügyfél előzetes értesítése nélkül is végrehajtható.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a belterületi telkes lakóingatlanok mellett kiemelten ellenőrizendő területnek minősülnek:

• óvodák, iskolák, kórházak sportpályák, közintézmények környéke

• kertvárosi részek, zöldövezetek,

• turisztikai célpontok

• beruházások (építkezések, földmunkák).

Gazdálkodók figyelem!

Az egységes területalapú és az egyes vidékfejlesztési támogatások igénybe vételéhez teljesíteni kell a „Helyes Mezőgazdasági és Környezet Állapot” előírásait. A vonatkozó rendelet szerint nem részesülhet támogatásban, illetve a már kifizetett támogatás visszavonható, amennyiben a földhasználó mezőgazdasági területeit nem tartja gyommentes állapotban. A jogszabályok a parlagfüvet veszélyes gyomnövényként külön nevesítik.

A parlagfű-mentesítéssel összefüggő jogszabályi feladatok és kötelezettségek maradéktalan végrehajtása közös ügyünk és érdekünk.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI KOLLÉGIUM

Parlagfű-mentesítési Állandó Bizottság

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3.

Varga Gábor sk. elnök, Tóth István sk. titkár